A rizs sokunk kedvenc körete Ázsiából érkezett az európai táplálkozásra. Bár a rizs a gabonák között a legtöbb szénhidrátot tartalmazza, közvélekedés szerint mégis diétásnak számít. Egészségesebb a tésztánál és a burgonyánál, de a helytelen elkészítés ezt megváltoztathatja. A “csirke-rizs-saláta szentháromság” ősidők óta a fitnesztáplálkozás fontos része, így megkérdőjelezhetetlen szerepe van a konyhánkban. Azonban a rizs több fajtája között nagy eltérések vannak. Mai írásunkban erről ejtünk szót.
Fehér rizs
A leghagyományosabb rizsfajta, ami lényegében barna rizsből hántolással és fényezéssel készül. A feldolgozás során a külső héj lehántás és a rizsszemek speciális tisztítása, “fényezése”, során a szemről minden réteg lejön. A fehér rizs gyorsabban fő, és sokak szerint finomabb, de mivel minden rostanyagtól megfosztották, a barna rizzsel ellentétben roppant magas a glikémiás indexe. A Magas GI (87) miatt a túlzott rizsfogyasztás cukorbetegséghez is vezethet. Ha pedig hozzátesszük, hogy a legtöbb étteremben a rizst bő olajon pirítják és ízfokozós vegetával, valamint vajjal keverik el végeredményben a sült krumplitól cseppet sem jobb köretet kapunk.
Barna rizs
A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti ezüsthártyát, emiatt nagyobb a tápértéke A rostok a szénhidrát felszívódását is lassítják, ez ennek a fajtának a legnagyobb előnye. A külső hártya miatt jelentősen lassabban fő fehér társánál (kb. 45 perc alatt) és picit keményebb is. Bár egyes újkeletű vélemények szerint a barna rizs károsabb a fehérnél a tények ezt nem támasztják alá. A lassabb felszívódás és a fehérnél jóval több ásványi anyagot, B és A-vitamint, fehérjét, cinket, folsavat, vasat és kalciumot tartalmaz. Segíti a szénhidrát-anyagcserét, idegerősítő, jótékony hatású depresszió esetén, magas vérnyomás ellen és még egy rakat baj ellen. Tudni kell azonban, hogy akiknek a gyomra érzékeny a rostokra azok barna rizst csak korlátozással, vagy fehérrel keverve fogyaszthatnak.
Basmati rizs
Eredetileg a Himalája lábainál termesztették. Nyugaton mind az íze, mind a főzés közben felszabaduló, mennyei illata miatt kedvelik. Amiért pedig mi szeretjük az a rizsek között legalacsonyabb Glikémiás index (58). Ez azt jelenti, hogy a szénhidráttartalma minden más rizsnél lassabban szívódik fel a véráramba, így értelmezve a legdiétásabbnak nevezhető. Tökéletes alternatíva azoknak akik a puha, pergős fehér rizst szeretik könnyebb változatban. Hozzáértők a rizsek királyának is nevezik, mert a remek hosszúkás szemek ragadás nélkül is teljesen puhára főnek. Minőségét ára is tükrözi: a fehér rizshez képest kb. 5szörös áron szerezhetjük be.
Jázmin rizs
Bár a jázmin rizs ízre és küllemre is hasonló a basmati rizshez belül mégsem ugyanaz. Ez a rizs rendelkezik a legmagasabb GI-vel. Konkrétan 109, ami a tiszta glükóznál is több. Bár ez a rizs szintén bővelkedik A és B vitaminban és antioxidánsokat is tartalmaz, komoly vércukor-ingadoztató hatása miatt fogyasztását nem, vagy csak visszafogottan javasoljuk.
Camargue vörös rizs
Franciaország déli részén, a Camargue-i régióban termesztett rizsfajta, intenzív diós ízzel rendelkezik. A rizsek között alacsonyabb glikémiás indexű (68). Apró szemű, barnás-vörös színű, meglehetősen ragacsos rizs, ami miatt ideális rizottókhoz is. Átlagos főzési idő 35-45 perc. A legfinomabb halakkal, vagy zöldségekbe töltve.
Vadrizs
A sötét színű vadrizs, valójában nem is rizs, hanem egy fűféle termése, de lényegében ugyanúgy használjuk, mint a pergősebb rizsféléket. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy főzési ideje hosszabb (kb 50 perc), és íze igen intenzív, ezért a leggyakrabban valamilyen rizsfajtával elkeverve fogyasszák.B-vitamin, niacin és riboflavin tartalma magas, ráadásul teljesértékű fehérjeforrás, tartalmazza az összes aminosavat. Élelmi rost, fehérje és kalóriatartalma a barna rizshez hasonló. Összességében egy kiemelkedően egészséges alternatív rizshelyettesítő.
Tipp: Átformálnád táplálkozásod? A legjobb helyen jársz!
Regisztrálj éves tagságot nálunk >>> Clean Eating Életmódprogram
