A mikrohullámú sütők káros hatásairól már régóta terjednek hírek és ellenhírek is. Mi úgy gondoljuk, hogy a mikrohullámon történő főzés a legigénytelenebb módszer, de azt, hogy az ételekre mennyire van rossz hatással a szakértőket is komoly vitákra sarkallja. Nem túl kecsegtető, hogy maga a 2,4 Gigahertzes mikrohullámú frekvencia egy igencsak káros sugárzás, mely során szerkezeti izoméria, azaz a molekulák szerkezetének deformációja jön létre. Közismert, hogy Oroszországban közel 20 éven keresztül tiltva volt az ilyen készülékek forgalmazása. A mikró mellett érvelők szerint azonban az ételek tápértékét ugyan mérhetően rontja a készülék, de ez nem a technológiának, inkább magának a hőhatásnak tudható be, és ahogy a hagyományos melegítésnél itt is “csak” a vitaminoknál és ásványi anyagoknál jelentkezik, így pl. az étel proteintartalmára nem jelent veszélyt. Tény azonban, hogy a modern ember élete összefonódott a mikrohullámú sütővel és bár érdemes minimálisra szorítani a használatát nem árt tudni egy sokkal fontosabb témáról sem. A készülék ugyanis nem csak az ételre hat, hanem a különféle tároló edényekre, tányérokra is. A hatás ártalmasabb lehet, mint gondolnád, de útmutatónkkal megtudhatod melyeket használhatod.
Ezek a veszélyes anyagok oldódhatnak ki az egyes dobozokból
Még 2006-ban keltett pánikot egy hír, miszerint az ételekben lévő zsír a műanyagokkal reakcióba lép, ami egy extrém rákkeltő anyagot, a dioxint juttat be. A logikusan levezetett állítást az amerikai Walter Reed Army Medical Center kutatói jegyezték. Szerencsére azonban hamar kiderült, hogy a dioxintól nem kell félni. Ez az anyag a műanyagok égetésénél szabadul fel és valóban extrém egészségkárosító (különösen nők esetében okoz nagy arányban mellrákot), de az nem igaz, hogy zsír hatására képes oldódni. Legalábbis több független laboratórium és pl. hazánkban az Országos Kémia Biztonsági Intézet közleménye szerint ez a veszély nem áll fenn. Az öröm azonban korai lenne, ugyanis egy másik anyag, a biszfenol-A (BPA) viszont bizonyítottan átkerülhet az emberi szervezetbe. A BPA a polikarbonát műanyagok része és már huzamosabb ideig történő tárolás, vagy napfény hatására is képes kioldódni. Mikrohullám hatására a BPA szennyeződés azonnal végbe megy. Az anyag hatása a szervezetbe kerülve az ösztrogénhez hasonló. Hormonzavart okoz és már kis mennyiségben vetélést, terméketlenséget, idegrendszeri károsodást, fejlődési zavart, cukorbetegséget okozhat. Hogy ez mennyire nem vicc, azt az OKBI tájékoztatása is mutatja, miszerint: „a BPA ártalmasnak minősülő, 3. kategóriájú reprodukciós toxicitású anyag”. Betiltásáért világszerte küzdenek, ám egyelőre Kanadában számított tiltott anyagnak. Napjaink Ipari lobbiját jellemzi, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal folyamatos nyomás ellenére is BPA használata biztonságosnak tekinti az étel- és italtároló termékekben és egyedül a cumisüvegeben tiltólistás. Szerencsére nem minden műanyag tartalmazza az anyagot. A polipropén műanyagok mentesek tőle, míg a polikarbonátok nem. Ezért érdemes a PP jelölésű dobozokat keresni a PC helyett.
Egy másik erősen veszélyes anyag a vinil-klorid. Ez a PVC alapú műanyagok összetevője, ami szintén képes mikrohullám hatására oldódni. A BPA-val ellentétben nem hormonzavart okoz, de erősen rákkeltő hatású vegyület. Ez leginkább a vékony, ruganyos anyagú műanyagokban található. Jó példa a hegesztett füliás előre csomagolt, „mikrózható” ételek. Ezek a hegesztett fóliák megvédik az ételt a fröcsköléstől, ezért a gyártók azt javasolják, hogy melegítéskor ne távolítsd el, csupán szúrj rajta pár lyukat. Azonban ha így teszel, igen káros vegyületet fogsz magadhoz venni. Sajnos több egészségesnek hazudott előre csomagolt étel ma ilyen dobozba kerül. Ezekkel mindenképp érdemes vigyázni.
A mikrózható műanyagdobozok jelölései
A műanyagok jelölési rendszerének bemutatása e cikk terjedelmét meghaladja, de a lényeg az, hogy a dobozok alján látható jelölések alapján jól beazonosíthatod a veszélyes és a biztonságos műanyagokat. Ezeken több piktogramot találhatsz, de a legbiztosabb módszert egy háromszögbe írt szám mutatja meg. Az 1-től 7-ig terjedő jelölésnél a 3 és a 6 a már említett BPA-t és PVC-t tartalmazza, így ezeket mindig kerüld el. Az 1-es jelölésű PETE palack csak hibátlan felületkezelés esetén használható és akár 1 apró karcolás után is veszélyes anyagok kerülhetnek ki belőle, ezért jobb, ha ezt is kerülöd. A 7-es jelölés pedig a pontosan meg nem nevezett, vagy vegyes műanyagokat jelöli. Értelemszerűen ezt is zárd ki. A polietilének és a polipropén, azaz a 2, 4 és 5 jelölésű műanyagok ismereteink szerint veszélytelennek számítanak. Így mindig ezeket válaszd, ha pedig egy műanyagdoboz nem tartalmaz jelölést, az több mint gyanús.
Ezeken felül még mit tilos a mikróba tenni?
Kevesen tudják, de mikrohullámú sütőbe tilos helyezni a legtöbb házhoz szállító cég által használt habtálcát. Ez is egyfajta polisztirol műanyag, aminek az alapanyaga között ott van a benzol, mint igen veszélyes anyag. Szintén tiltólistás mindenféle festékkel, vagy fémmel ellátott csomagolás. Előbbi rákkeltő anyagokat tartalmazhat, utóbbi pedig károsítja a készüléket. Az instabil működés pedig az ételre nézve sem biztonságos, de akár fel is gyulladhat tőle a lakás. Hasonló a helyzet a papírdobozokkal is. Azt pedig talán már mondani sem kell, hogy a különböző élelmiszer csomagolások, pl. joghurtos dobozok szintén nem a mikróba valók.
Még több Clean Eating tudásanyagra vágysz? Csatlakozz életmódprogramunkhoz és tudj meg mindent a tiszta táplálkozásról! KATTINTS >>>