A kelbimbó – vagy bimbós kel – viszonylag lassan vált ismertté Európában. Ma már szerencsére gyakran találkozunk vele az októbertől tavaszig tartó szezon alatt. Izgalmas, színes receptek remek alapanyaga, az egészségünkre gyakorolt hatása pedig egészen elképesztő. Ha eddig csak távolról ismerted, ez a cikk neked szól!
Mi fán terem a kelbimbó?
A kelbimbó a káposztafélék családjába tartozik, így közeli rokonságban áll a fejes káposztával, a karfiollal vagy éppen a karalábéval.
Úgy tudjuk, hogy eredetileg Kínából származik, Európában a 13. században jelent meg Brüsszel környékén. Ebből kifolyólag angolul, de több más európai nyelven is brüsszeli bimbónak, vagy káposztácskának nevezik.
Amellett, hogy roppant egészséges zöldség, ősszel a kertekben is igen mutatós. Ilyenkor különböző színekben pompázó levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései teszik őt igazán látványossá.
Ha esetleg azok közé tartozol, akik eddig ódzkodtak ettől a káposztafélétől, akkor arra bátorítunk, adj neki egy esélyt! Ismerd meg közelebbről, hiszen rendkívül sokoldalú, finom és egészséges zöldségről van szó.
A kelbimbó mint tápanyagraktár
A kelbimbó értékes tápanyagok széles tárházát tartalmazza. Tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokban is igen gazdag. A kelbimbó nagyszerű forrása a vízben oldódó A-, B1-, B2-, B6- és C-vitaminnak, míg a zsírban oldódóak közül E- és K-vitamint is tartalmaz. Ezek mellett találunk benne mangánt, vasat, foszfort, magnéziumot, folsavat és káliumot is.
A káposztafélékhez hasonlóan, a kelbimbó is jelentős mennyiségű kéntartalmú növényi hatóanyagot rejt magában. Ezek a vegyületek adják a növény jellegzetes, nem feltétlenül kellemes illatát. Ugyanakkor a méregtelenítésben kulcsfontosságú enzimek termelését is fokozzák, amelyek által serkentik a szervezet természetes védekező folyamatait.
Kutatások is alátámasztják, hogy a keresztesvirágú zöldségek daganatmegelőző tulajdonságokkal rendelkeznek. Az ide sorolható kelbimbó is tartalmaz szulforafánt és indolt, amelyek hozzájárulnak a káros sejtfolyamatok elleni védelemhez, és gátolják a daganatos sejtek növekedését.
Ha a bőröd védelméről szeretnél gondoskodni, akkor is érdemes beiktatni a kelbimbót az őszi fogások közé. Mivel kiemelkedően sok benne a béta-karotin, hozzájárul a természetes kollagén kialakulásához, ami erősebbé teszi a bőrszöveteket.
Mire figyelj a kelbimbó beszerzésénél?
Figyelj arra, hogy friss, élénkzöld színű gömböcskéket válassz. A friss növény szinte szagtalan. Ha barnuló levelekkel és erős, kellemetlen illattal találkozol, akkor az arra utal, hogy nem friss szedésből származnak a kelbimbók.
A tárolást illetően elég, ha egy tiszta konyharuhába csomagolod őket és a hűtőszekrény kevésbé hűvös részébe helyezed a zöldséget. Így akár egy hétig is eláll. A kelbimbót elég csak felhasználás előtt megtisztítani a fonnyadt külső levelektől.
A bimbóskel rövid főzéssel, párolással vagy sütéssel villámgyorsan elkészíthető. Akkor jó, ha a bimbók nem túl kemények és nem is túl puhák. A párolás átlagosan 6-12 percet vesz igénybe. Onnan tudod, hogy túlfőtt a kelbimbó, hogy megjelenik a karakteres kénes illat.
Különleges receptek kelbimbóval
A kelbimbót bátran kombináld naranccsal, török mogyoróval vagy dióval, de szezámmaggal is megbolondíthatod. A fűszerek közül illik hozzá a majoranna és a köménymag is.
A kelbimbó egyaránt jól szerepel a klasszikusabb receptekben, ugyanakkor egy ünnepi fogáshoz is tökéletes választás.
Próbáld ki ezt a friss és ropogós salátát, ami nem csak köretként, de magában is megállja a helyét: Kelbimbó saláta almával és dióval!
