Ez az összefoglaló Justin Sonnenburg és Erica Sonnenburg ‘The Good Gut: Taking Control of Your Weight, Your Mood, and Your Long-Term Health’ című könyve alapján készült.
Justin Sonnenburg and Erica Sonnenburg könyvében feltárja az emberi bélrendszer lenyűgöző működését. A mikrobiomként is ismert bélrendszerben hemzsegnek az élő baktériumok, amelyek segítenek az ember fizikai és mentális egészségének megteremtésében. A mű részben biológiai alapkönyv, részben önsegítő könyv, mely tartalmazza a vonatkozó tudományos kutatások rövid történetét, a bélrendszer mechanikai áttekintését, valamint gyakorlati tanácsokat a jó bélrendszer egészségének megőrzéséhez.
A baktériumoknak “rossz hírük” van, de valójában csak némelyikük káros. Az emberi szervezet természetes módon ügyesen távol tartja a rossz baktériumokat, részben a bélrendszerben élő jótékony baktériumok révén. Minden ember bélrendszerében több trillió mikroba él, amelyeket együttesen mikrobiótának nevezünk. A mikrobiom kifejezés egy személy bélrendszerének környezetét jelenti. Minden ember mikrobiomja egyedi és személyes, mint egy ujjlenyomat.
Mielőtt a csecsemők megszületnének, teljesen sterilek. Amint kapcsolatba kerülnek a külvilággal, mikrobákkal találkoznak. Az anya mikrobái általában a legbőségesebbek, és létfontosságúak a baba bélrendszerének “beoltásában”. Mivel a bélrendszer az immunrendszer fontos eleme, ez a korai beoltás hosszú távú egészségügyi következményekkel jár. A csecsemők rengeteg mikrobát vesznek fel, amikor kilépnek a szülőcsatornából és anyatejet isznak. Így a császármetszéssel született vagy tápszerrel táplált gyermekek immunrendszere károsodhat.
Mi áll az autoimmun betegségek és az allergiák hátterében?
Az elmúlt 50 évben nyugaton mindenütt nőtt az autoimmun betegségek és az allergiák száma. Ehhez nagyban hozzájárulhat a mikrobiom változó összetétele.
A mikrobiom változásának egyik oka a nyugati étrend, amely nagy mennyiségben tartalmaz feldolgozott élelmiszereket, és kevés friss gyümölcsöt és zöldséget. Bizonyos élelmiszerek elősegítenek bizonyos mikrobiótákat, vagy kiirtanak más mikrobiótákat.
Ideális esetben az embereknek olyan élelmiszereket kellene fogyasztaniuk, amelyek támogatják a változatos és bőséges mikrobiótát. A magas rosttartalmú, mikrobákban gazdag étrend, amelyet probiotikumoknak is neveznek, támogatja a jó bélműködést. A probiotikumok legjobb forrásai az erjesztett élelmiszerek (például a joghurt, a kefir). A probiotikumok étrend-kiegészítő formájában is kaphatók, de ezeket a termékeket nem szabályozzák gondosan.
A nyugati mikrobiom változásához a túlbuzgó higiénia is hozzájárul. Az antibakteriális tisztítószerek, kéziszappanok és antibiotikumok kiirtják a bélrendszer számára hasznos mikrobákat. Azok a gyerekek, akik háziállatokkal együtt nevelkednek vagy farmon élnek, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek erős immunrendszerrel, mivel több mikrobának vannak kitéve.
Ha az immunrendszer nincs elég mikrobának kitéve, nehezen tud különbséget tenni az ártalmatlan baktériumok és az olyan komoly veszélyek között, mint a szalmonella. Az embereknek jobban meg kellene válogatniuk, hogy milyen antibakteriális termékeket használnak, és kevésbé kellene félniük attól, hogy bepiszkolják a kezüket.
Az alkoholos kézfertőtlenítő szerek használata hasznos lehet például egy zsúfolt helyen az influenzaszezonban, de nem szabadna mindennapos gyakorlattá válnia.
Mivel a mikrobióta folyamatosan változik, illetve a betegségek, a gyógyszerek és az étrend változása jelentősen befolyásolhatja, a bélrendszer egyre nagyobb érdeklődésre tart számot a kutatók körében. A tudósok gyakran dolgoznak csíramentes egerekkel steril környezetben, hogy megnézzék, hogyan befolyásolják a gondosan bevezetett mikrobák az egészségüket és a viselkedésüket.
Az embereken alapuló kutatások azonban nehezebbek. Egyetlen ember sem tudna teljesen steril környezetben élni. E kihívások ellenére a huszadik század vége óta ugrásszerűen megnőtt a bélrendszer egészségével kapcsolatos kísérletek száma.
A mikrobiom eredendő rugalmassága továbbra is nagy érdeklődésre tart számot a tudósok számára, akik remélik, hogy manipulálni tudják azt az egészségügyi problémák széles körének kezelése érdekében. Az egészségügyi szakemberek már eddig is elképesztő sikereket értek el székletátültetéssel és más eljárásokkal.
A legtöbb embernek azonban nincs szüksége ilyen drámai terápiákra. Egyszerű, életmódon alapuló változtatások elősegíthetik a bélrendszer jó egészségét, a hosszú élettartamot és az általános jó közérzetet.
Minden ember mikrobiomja egyedi
Az egyes emberek bélrendszerének baktériumtartalma folyamatosan változik, és csak az adott személyre jellemző. Az egyének egy kultúrán belül nagyobb valószínűséggel hordozhatnak azonos baktériumtörzseket.
Japánban például sok ember hordoz egy speciális mikrobatörzset, amely segít nekik egyfajta tengeri moszat megemésztésében. Mivel a tengeri moszat a legtöbb nyugati étrendnek nem jelentős része, így például az amerikaiak vagy európaiak nagy valószínűséggel nem hordozzák ugyanazt a törzset. Az általános kulturális trendek ellenére a bélrendszer összetétele egyénenként nagyon eltérő.
A mikrobiom eddigi két (európai székhelyű) legnagyobb léptékű vizsgálata jól mutatja, hogy milyen keveset tudunk erről az eltérésről. Mindkét tanulmány több száz olyan tényezőt különített el, amelyek befolyásolják a mikrobiomot, beleértve az orvosi kórtörténetet, a fizikai összetételt, a szokásokat és a környezeti feltételeket.
Bár ezek a tényezők fontosnak számítottak, a mikrobióta varianciájának viszonylag kis részét tették ki – az egyik tanulmányban mindössze 9 százalékot, a másikban 19 százalékot. Számos más tanulmány is talált összefüggést a személyes tényezők és a mikrobióta-törzsek között, de a korreláció nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést.
A genetikai térképezéssel foglalkozó tudósok hasonlóan nehezen tudták meghatározni az okot és az okozatot az emberi genom esetében. A kutatási ciklus ezen a területen olyan mintát követett, amelyben kisebb tanulmányok bizonyos géneket bizonyos tulajdonságokkal vagy betegségekkel hoztak összefüggésbe. Amikor azonban ezeket a kutatásokat nagyobb léptékben, több résztvevővel megismételték, az eredeti eredmények nagy részét el kellett vetni.
A mikrobiomot vizsgáló kutatóknak további kutatásokra van szüksége annak megértéséhez, hogy a mikrobákat hogyan befolyásolják más mikrobák: például a különböző törzsek kombinációjának módja ugyanolyan fontos (vagy még fontosabb) lehet, mint az egyes törzsek eredendő jellemzői.
A csecsemő életének első hónapjai segítenek kialakítani a jó vagy rossz bélrendszer egészségét
A csecsemők életének első hónapjai – különösen az első napjai – szerves részét képezik a gyermekek mikrobiomjának, és ezen keresztül az immunrendszerük fejlődésének. Hosszútávú egészségügyi problémák nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha a baba császármetszéssel születik, vagy, ha a babát nem szoptatják, mert a baba elveszíti az anya mikrobáinak nagy részéből származó előnyöket. A kialakuló problémák közé tartozik az asztma, az allergia, a cukorbetegség, a fiatalkori ízületi gyulladás és az elhízás.
A kutatók feltételezik, hogy a mikrobákban szegény csecsemők nem tudják megfelelően megemészteni a fehérjéket, ami ahhoz vezet, hogy az emésztetlen fehérjék a véráramukba szivárognak, és autoimmun betegségeket, ételintoleranciát vagy allergiát váltanak ki.
A császármetszések számának növekedése segít megmagyarázni az autoimmun betegségek elszaporodását a nyugati világban. Az Egyesült Államokban például minden harmadik csecsemőt császármetszéssel hoznak világra; még 30 évvel ezelőtt ez a szám csak minden ötödik volt. A tervezett császármetszések számának növekedése miatt ezeknek az eljárásoknak csak egy része szükséges orvosilag.
Az egészségügyi szolgáltatók még a sürgősségi császármetszéssel is megpróbálhatnak várni, amíg az anya hártyái megrepednek. A nem a szülőcsatornán keresztül kikerülő babák elkerülhetetlenül könnyebb mikrobiális terhelést kapnak, de a megrepedt membránok biztosítják, hogy néhány mikroba átkerüljön, mielőtt a műtétre sor kerülne.
A szoptatás is fontos eszköze a mikrobák átvitelének, de nem mindig járható út. Ilyenkor a tápszerrel táplált csecsemők ritkábban kaphatnak kiegészítő anyatejet, hogy biztosítsák egészséges bélrendszerük fejlődését.
A teljes értékű élelmiszerek támogatják a bélrendszer jó egészségét
A feldolgozott élelmiszerek egyre inkább elterjedését megsínylette az (amerikai) emberek mikrobiomja. Ezt az eltolódást befolyásolja az emberek étkezési helyének változása. Az átlagos amerikaiak ma már többet költenek éttermekben, mint élelmiszerre a boltokban. Az éttermi étlapok köztudottan kevés teljes értékű gyümölcsöt és zöldséget tartalmaznak.
A gyümölcsök és zöldségek hiánya az étlapokon azt jelenti, hogy az éttermi ételek általában kevés élelmi rostot tartalmaznak, ami elengedhetetlen a jó bélrendszer egészségéhez. A rostfogyasztás előnyei közé tartozik a mellrák-, az elhízás- és a gyulladások kockázatának csökkentése is. A költségek pedig viszonylag alacsonyak, mivel a több rost fogyasztása nem igényel drámai étrendi átalakítást.
A kutatások azt mutatják, hogy a több rost fogyasztására való egyszerű összpontosítás – más étrendi változtatások nélkül – jobban segíti az embereket a fogyásban, mint a kidolgozott kalóriaszámláló diéták. A rostot pedig viszonylag könnyű megtalálni, mivel a legtöbb gabonaféle, gyümölcs és zöldség tartalmazza.
A probiotikumok fontosak a jó bélrendszeri egészség szempontjából, de a forgalmazásuk problémás lehet a fogyasztók számára
A probiotikumok olyan mikrobák, amelyek átmenetileg áthaladnak a bélben. Élelmiszereken és táplálékkiegészítőkön keresztül juthatunk hozzájuk. Az Egyesült Államokban a probiotikus anyagok szabályozása rendszertelen és néha félrevezető. A táplálékkiegészítők és élelmiszerek csomagolását az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal nem vizsgálja át igazán, ezért nehéz fogyasztóként tájékozott döntéseket hozni.
Az erjesztett élelmiszerekben (például a joghurtban és a kimchiben) található élelmiszer-alapú probiotikumok megbízható módja annak, hogy új mikrobákat juttassunk a bélrendszerbe.
A kutatók kevésbé biztosak a kiegészítő probiotikumok hatékonyságában. A kutatás annyiban problematikus, hogy a laboratóriumi vizsgálatokban olyan probiotikumokat alkalmaznak, amelyeket szigorúan ellenőrzöttek, kontrolláltak és mértek. A kísérleteket a legnagyobb pontossággal végzik. De, mivel a fogyasztói piacon olyan nagy a szórás és olyan kevés a szabályozás, a boltban vásárolt probiotikumokat szinte lehetetlen pontosan adagolni.
E problémák ellenére a probiotikumok piaca virágzik, már a szépségápolási termékekre is kiterjedt. Általánosságban elmondható, hogy a bőrápolási termékek mélyen kapcsolódnak a wellness trendekhez. Mivel a probiotikumok fogyaztása viszonylag tartós wellness-trend, ez a népszerűség áttevődött a bőrápolási piacra, ahol a probiotikumokat a ragyogással és a pattanások csökkentésével hozták összefüggésbe.
2018-ban számos probiotikum csatlakozott a csúcskategóriás smink- és bőrápolási sorozatokhoz is. Egyes városokban a kiskereskedők arról számoltak be, hogy ezek az új táplálékkiegészítők felülmúlják a hagyományos bestsellereket, például a szérumokat.
Erős kapcsolat van a bélrendszer egészsége és a mentális egészség között, melyet az agy-bél tengely segít elő
Az agy-bél tengely annak a fizikai megnyilvánulása, amit sok kutató elme-bél kapcsolatnak nevez. Az úgynevezett “bélérzetek” valóban fizikai érzések, amelyeket az agy és a bél között oda-vissza futó neuronok és hormonok hoznak létre. A stresszes helyzetek például “harcolj” vagy “menekülj” választ válthatnak ki, ami azonnali és mélyreható hatással van az emésztésre. Az idegsejtek nem csak az agyban találhatók: a bélrendszert a több százmillió idegsejt irányítja.
Sok tudós úgy véli, hogy a bélbaktériumok valójában befolyásolják, hogyan látja az ember a világot, sőt, talán még olyan mentális problémákat is kiválthatnak, mint a depresszió. Egereknél kimutatták, hogy a mikrobióta változásai befolyásolják a viselkedést.
A kutatók egyre inkább azon tűnődnek, hogy a mentális egészség tekintetében az ételt gyógyszerként, az étrendet pedig kezelésként kellene-e felfogni. Egy nemrégiben készült tanulmány, amely több mint hat éven keresztül csaknem 1000 embert vizsgált, kifejezetten a DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension)-diétát vizsgálta, amelyet eredetileg az amerikai Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet fejlesztett ki a magas vérnyomás kezelésére.
A DASH-diéta sokkal nagyobb arányban tartalmaz gyümölcsöket, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonaféléket, mint a hagyományos amerikai étrend, amely a feldolgozott élelmiszerekre támaszkodik. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az ilyen étrend jót tesz az emberi szívnek, de most már a fejre is jótékonyan hat. A DASH-diétán részt vevő vizsgálati személyek kisebb valószínűséggel mutatták a depresszió jeleit, mint azok, akik erősebben feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak.
A jövőben az étrendi változtatások az olyan rendellenességek, mint a szorongás és a depresszió protokolljának részévé válhatnak, ahogyan most a szívbetegségek és az elhízás esetében is ajánlják őket.
A feldolgozott élelmiszerek károsak a bélrendszer egészségére
A nyugati étrendben a cukor, a glutén és az erősen feldolgozott élelmiszerek előtérbe kerülése nem tesz jót a bélrendszer egészségének. Ez az étkezési stílus a mikrobiom diverzitásának csökkenéséhez vezetett. Továbbá a feldolgozott élelmiszerek gyakran tartalmaznak olyan adalékanyagokat, amelyek táplálják a “rossz” mikrobákat az emberi bélrendszerben, ami betegségeket válthat ki, vagy súlyosbíthatja azokat.
A káros adalékanyagok kérdése nemrégiben került a kutatók fókuszába, akik a C. diff-et tanulmányozták – egy olyan káros bélbaktériumot, amely a kórházakban és más, immunhiányos közösségekben szaporodik.
A különböző mikrobák különböző anyagokkal táplálkoznak, ezért a projekt célja az volt, hogy megtudják, a C. diff kihasznál-e egy adott adalékanyagot a gyarapodásához. A kutatók megállapították, hogy a bűnös nem más mint egy cukor: a trehalóz, amely az 1990-es évek óta a feldolgozott élelmiszerek egyik fő összetevője. A trehalóz ma már rengeteg élelmiszerben megtalálható, az olyan édességektől kezdve, mint a sütemények, egészen az olyan sós ételekig, mint a marhahús. Elterjedése egybeesett az antibiotikumokkal szemben rendkívül ellenálló C. diff terjedésével.
A probléma nem az, hogy a trehalóz okozta a C. diff kitörését, hanem az, hogy a lenyelése a mikrobát szaporodásra és növekedésre készteti. Sajnos azok a helyek – ahol a C. diff elszaporodik – általában olyanok, ahol a betegeknek erősen feldolgozott ételeket szolgálnak fel. A megoldás a C. diff járványok kitörésére (vagy legalábbis a hatásainak csökkentésére irányuló többirányú megközelítés egy része) az lehet, hogy több teljes értékű élelmiszert szolgálnak fel olyan helyeken, mint a kórházak és idősek otthonai.
Ez azonban nehezen megvalósítható váltás lehet, mivel az egészségügyi ágazat még mindig a medikalizált beavatkozásokat, például a vényköteles gyógyszereket részesíti előnyben a problémák holisztikus megközelítésével szemben. Az olyan szabályozó szervek pedig, mint az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal, inkább az akut mérgező élelmiszerekre összpontosítanak, mint azokra, amelyek hozzájárulnak egy egészségügyi problémához.
A táplálkozáson kívül más tényezők is megváltoztathatják az egyén mikrobiomjának összetételét
A mikrobiom megváltoztatásának legegyszerűbb módja az étrend megváltoztatása. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a testmozgás is megváltoztathatja az emberi bélrendszer összetételét. A tudósok már régóta tudják, hogy a komoly sportolók, például az állóképességi futók általában más mikrobiális gyűjteménnyel rendelkeznek, mint a kanapén fekvők. Korábban a kutatások csak korrelációt mutattak ki, de az új kutatások már egyértelműbb ok-okozati összefüggést sugallnak.
A tudósok egy 32 ülőmunkát végző emberből álló csoporttal kezdték, akiket egy új edzésprogramba vezettek be. Az edzések intenzitását hat hét alatt növelték, a könnyű gyaloglástól kezdve például egyórás kocogásig. A résztvevők élete semmilyen más módon nem változott, és az étrendjükön sem változtattak. Hat hét elteltével a résztvevők teljesen abbahagyták az edzést; a kísérletet ezt követően még hat hétig folytatták.
A kísérlet elején, közepén és végén vér- és székletmintákat gyűjtöttek. A kutatók megállapították, hogy a hathetes edzésidőszak aktiválta bizonyos hasznos mikrobák génjeit a bélben, míg más rossz mikrobákat tompított. Más szóval: a jó baktériumtörzsek elszaporodtak, míg a potenciálisan káros mikrobák háttérbe szorultak. A változás csakis a testmozgásnak volt tulajdonítható. Továbbá, hat héttel azután, hogy a résztvevők abbahagyták az edzést, a mikrobiótájuk visszaállt az eredeti állapotába.
A kutatásnak mélyreható következményei vannak az ülőmunkát végző emberek számára, akik szinte azonnal élvezhetnék a mérsékelt testmozgás valódi előnyeit. De arra is rámutat, mennyire fontos, hogy a testmozgást hosszú távon beépítsük az életünkbe. Ugyanez igaz az étrendi változtatásokra is, amelyeknek tartósnak kell lenniük a jó bélrendszeri egészség támogatásához.
A tisztaság és a sterilitás nyugati megszállottsága komoly veszélyt jelent a bélrendszer egészségére
A nyugati társadalomban továbbra is fennáll a baktériumokkal szembeni előítélet, annak ellenére, hogy az emberek jobban tisztában vannak a bélrendszer egészségével, mint valaha. Túl sok antibiotikumot írnak fel, amelyek – legalábbis átmenetileg – katasztrofális hatással vannak a bélrendszer egészségére. Az antibakteriális tisztítószereket (például a háztartási spray-ket), a fehérítőket és a kéziszappanokat túlzásba viszik. Ez a baktériumok elleni háború a súlyos immunológiai problémák növekedéséhez vezetett.
Az Eat Dirt (‘A piszok jó – Az áteresztő bél szindróma kialakulása és gyógyítása 5 lépésben’) című könyvében Josh Axe egy egészen szó szerinti megközelítést javasol a probléma megoldására. Szerinte az embereknek arra kellene törekedniük, hogy több piszkot egyenek, gyümölcsöt és zöldséget vásárolva a helyi termelői piacokon, és úgy fogyasztva azokat, ahogy vannak, a laza talaj leöblítése nélkül.
A koszevés csak egy lépés abban a sokrétű megközelítésben, amelyet Axe a szivárgó bél szindróma kezelésére dolgozott ki, egy olyan egészségügyi probléma, amikor a beleket bélelő nyálkahártya túl sok méreganyagot enged a véráramba. A szivárgó bél (ahogyan a köznyelvben nevezik) nagyon gyakori az Egyesült Államokban, de a tünetei – amelyek többek között fáradtságot, ételérzékenységet, agyi ködöt és bőrproblémákat foglalnak magukban – annyira változatosak és gyakoriak, hogy sok egészségügyi szolgáltató nem veszi észre a jeleket.
Axe még orvostanhallgató korában kezdett el érdeklődni a földevés iránt, amikor édesanyjánál mellrákot diagnosztizáltak. A funkcionális orvoslással kapcsolatos ismeretei arra késztették, hogy kiürítse a konyháját minden feldolgozott élelmiszertől, és az étrendjét olyan “piszkos” ételekre állítsa át, mint a pasztörizálatlan tejtermékek, a csontleves és az erjesztett zöldségek. Segített neki talajalapú organizmusokat tartalmazó probiotikumokat választani, hogy a bélrendszerét új, jótékony mikrobákkal vesse be.
Orvostanhallgatóként Axe tudta, hogy az egészségügyi szakemberek kezdik felismerni az antibiotikumok túlzott felírásának veszélyeit. Feltételezte, hogy ha a túlzott tisztaság és sterilitás a probléma, akkor a koszolódás a megoldás, ezért arra utasította édesanyját, hogy töltsön több időt a szabadban, különösen állatokkal, például lovakkal. A programja bevált az édesanyja számára, akinek az egészsége drámaian javult.
*
Justin Sonnenburg a Stanford Egyetem mikrobiológia és immunológia docense.
Erica Sonnenburg Justin társszerzője és felesége, a Stanford mikrobiológiai és immunológiai tanszékének kutatója.
A szerzők stílusa
Justin és Erica Sonnenburg egyetlen egységes hangon írnak, így egyéni hozzájárulásukat lehetetlen megkülönböztetni. A “mi” többes szám első személyt használják, hogy a nyelvezetet személyesebbé és társalgási jellegűvé tegyék. A tudományt mind a laikusok nyelvén írják le.
Bár a szerzők a területük úttörőinek számítanak, a fogalmak és az általuk választott metaforák igen szemléletesek. A hasonlatok néha még humorosak is: egy tudományos kísérlet leírásakor a nyugtalan egereket Woody Allennek, a társaságkedvelőbb egereket pedig Roberto Benignisnek nevezik.
A könyv kilenc fejezetre oszlik. Az első nyolc többé-kevésbé fejezetenként egy-egy központi témát vizsgál, amely a történelmet, a biológiát, a kutatást és a gyakorlati ajánlásokat foglalja magában. A kilencedik fejezet, “A belső erjedés irányítása” az első nyolc fejezetben javasolt intézkedések összefoglalása. Ez a szöveg nagyjából a könyv felét teszi ki.
A második felét egy mintamenü és receptek alkotják. A receptek egyszerűek és alacsony hozzáadott cukortartalmúak, a hangsúlyt a gyümölcsökre, zöldségekre, teljes kiőrlésű gabonákra és hüvelyesekre helyezik. Az egyetlen tápértékre vonatkozó információ, amely szerepel, az élelmi rost.
A receptek étkezésenként vannak rendszerezve, és tartalmazzák az uzsonnákat is.
A receptek egy maroknyi része kifejezetten a gyerekeknek szól.
A receptek elütő címei a könyv egyetlen stilisztikai hibája, hacsak nem akadnak olyan olvasók, akiknek a “Vadász-gyűjtögető gumós rágcsálnivaló”, a “Szimbiózis rántotta” vagy a “Baktériumokat erősítő müzli” gondolata étvágygerjesztő.
A könyv hátsó része tartalmaz egy függeléket probiotikum-dús ételekkel és italokkal, valamint élelmi rostokra vonatkozó ajánlásokkal, illetve egy jegyzet-részt, többnyire tudományos tanulmányokra való hivatkozásokkal, és egy teljes bibliográfiát. A könyvben elszórtan néhány fénykép is található.
A szerzők perspektívája
A Sonnenburgok a Stanford Egyetemen mikrobiótát vizsgáló laboratóriumot vezetnek, így nézőpontjukat a bizonyítékokon alapuló tudomány alapozza meg. Kutatóként azonban tudják, hogy még sok évbe telik, mire a tudósok hivatalos ajánlásokat tudnak tenni a bélrendszer egészségének támogatására, amelyeket aranykoszorús kutatások támasztanak alá. Átmeneti intézkedésként számos nem hivatalos ajánlást tesznek, amelyek többsége saját életmódjukon és nevelési technikáikon alapul.
Mindig gondosan megjegyzik, hogy egy adott kutatási területen jelenleg mennyit tudnak, és mely kérdésekre kell még választ adni.
Néhány érdeklődési területük már régóta népszerű a holisztikus egészségügyben, amit jelez, hogy a könyv bevezetőjét író Andrew Weil, a sztárorvos és holisztikus guru is szerepel benne. Különösen az ételkészítési gyakorlataik – amelyek közé tartozik a házi kert, a kézműves joghurtkultúrák és a kézzel őrölt liszt – különösen népszerűek az alternatív gyógyászat iránt érdeklődők körében.
A házaspár nézőpontjait egyformán meghatározza a szülői és kutatói szerepük. Ugyanolyan gyakran beszélnek az otthonukról mint a laboratóriumukról. Bár saját életmódbeli döntéseik néha szélsőségesnek tűnnek, az olvasóknak szóló javaslataik mindig gyakorlatiasak.
Felismerik például, hogy a gyerekek nem szívesen esznek ismeretlen ételeket, és tippeket adnak, hogyan lehet megfelelni ennek a kihívásnak.
