A laktóz avagy tejcukor galaktózból és glükózból álló diszacharid. A név a tej latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének (5-8%) cukorkomponense.
A laktóz-érzékenység esetén–a csökkent laktáz termelődése miatt-a tejcukor lebontatlanul kerül tovább a vékonybélből. A lebontatlan laktózt végül a vastagbél baktériumai megpróbálják feldolgozni, mely folyamat során rövid szénláncú zsírsavak és gázok keletkeznek. Ezek okozzák a tejcukor–érzékenység tüneteit (hasi görcsök, szelek, puffadás, stb).
A következő anyagok tartalmaznak laktózt: tej, tejpor, tejszín, tejföl, joghurt, kefír, sajt, túró, vaj, savó, savópor, citopánpor, margarinok.
A laktóz a tej és tejtermékekből származó természetes cukor, amely nem képes közvetlenül felszívódni. A vékonybél bolyhainak tövében található laktáz enzim bontja egyszerű szőlőcukorrá és galaktózzá, melyek már képesek a felszívódásra.
A tejcukor eredeti formában az ember számára nem hasznosítható tápanyag. A vékonybélben található laktázenzim azonban felszívódásra alkalmassá teszi, tehát hasznos energiaforrássá válik. A kettős cukorból egyszerű cukrokká alakulva, a szőlőcukor bekerül a véráramba, s azonnal hasznosítható míg a galaktóz a májban alakul át használható szőlőcukorrá.
