Ha napközben – de főként a főétkezések után – Te is többször tapasztalod, hogy még kívánsz valami édeset, tudd, hogy ezzel nem vagy egyedül. Ugyanakkor egy kis odafigyeléssel véget lehet vetni a sóvárgásnak. Hogyan? Cikkünkből mindent megtudsz a kívánósságról és annak leküzdéséről.
A sóvárgás élettani háttere
Mi történik a szervezetünkben, amikor sóvárgunk az édes íz után? Ennek a müködése a következő: amikor szénhidrátot fogyasztunk, ahhoz termelődik megfelelő mennyiségű inzulin is. Abban az esetben viszont, ha a sejtjeink nem elég érzékenyek az inzulinra – kezdetleges vagy egy kialakulóban lévő inzulinrezisztencia esetén – a szervezet a vérben lévő cukorra plusz inzulintermeléssel reagál, ami késői inzulinválaszhoz vezet. Ez hirtelen lecsapja a cukrot, amivel újabb édessé utáni vágyat indukál.
A sóvárgás másik oka, hogy az édes íz maga dopaminlöketet indukál az agyban. A szervezet pedig homeosztázisban működik, azaz egyensúlyra törekszik. Ez azt jelenti, hogy amint csökkenni kezd a dopaminszint (tipikusan ez történik az elfogyasztott édes íz után), úgy ismételten ezt az élményt igyekszik megteremteni a szervezet. Azaz minél több édeset eszünk, minél inkább élvezzük ezeket az ízeket, annál nagyobb lesz az irántuk való kívánósság. Így “öröm” és “fájdalom” váltja egymást – e kettő között próbál egyensúlyt teremteni a test.
Törd meg az ördögi kört és vess véget a kísértésnek!
Van egy jól működő megoldás a sóvárgás leküzdésére. Mivel a sós és az édes íz érzékelése külön-külön idegpályákon zajlik az agyban, érdemes az étkezések végét sós ízzel zárni. Amennyiben inkább a sós ízvilág dominál az étkezéseinkben, úgy egy idő után az lesz az erőteljesebb, és ezzel együtt szép lassan kikopik az édességek iránti vágyódás.
Jó megoldás lehet, ha az étkezések végét akár egy pohár citromos, csipetnyi sós vízzel zárjuk.
Miért fontos a só?
Sokan óvakodnak a sótól, ugyanis összekapcsolják a magas vérnyomás problémájával. A ’70-es években készült kutatások tévesen a (túlzott) sófogyasztás káros hatásaira hívták fel a figyelmet, aminek eredményeként a legtöbb ember szinte a nullára csökkentette a sóbevitelt, ami viszont ugyancsak káros.
Mivel az összes izmunkat egy nátrium-kálium “pumpa” működteti, amennyiben nem megfelelő a nátriumszintünk, úgy a folyadék nem tud kellőképpen hasznosulni. Ha egy kevés sót teszünk a vízbe, megfigyelhetjük, hogy a szervezetünk tovább megtartja a vizet. Azaz a folyadékot így képes a testünk megfelelően felhasználni: a számunkra létfontosságú ásványi anyagok és nyomelemek ilyen módon tudnak hasznosulni.
Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy ha csökkenteni szeretnénk az édes íz iránti sóvárgást, akkor érdemes elmozdulni a sós ízvilág irányába. A sótól pedig egyáltalán nincs okunk félni. Próbáld ki te is, és hidd el, napról napra jobban érzed majd magad!
Kezdd kis lépésekkel, hogy folyamatosan felkészítsd a szervezeted a változásra! Szabadulj meg a fehér méregtől egyszer s mindenkorra.
