Telített zsírsavak
Azok a zsírok, amelyekben nagy a telítettség aránya, szobahőmérsékleten kemények, és főleg állati zsírokból származnak (vaj, zsír, sajt, felvágottak), de ide tartozik a pálmazsír is. Azok a táplálékok, amelyek ilyen zsírokból jönnek létre, megtalálhatók a kétszersültekben, süteményekben, kalácsokban.
A telített zsírsavakat tartják a szívbetegségek okozóinak, mert ezek növelik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin szintjét a vérben. A telített zsírsavak fogyasztása a következő betegségeket eredményezheti: túlsúly, érelzáródás, magas koleszterinszint, szív- és érproblémák, férfiaknál merevedési zavarok.
Egészségünk érdekében szorítsuk minimálisra ezen zsírok bevitelét! Kerüljük a vajakat, margarinokat, bármit ami pálmazsírt tartalmaz és a zsíros húsokat.
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Azok az olajok, amelyek gazdagok egyszeresen telítetlen zsírsavakban, szobahőmérsékleten folyékonyak, de hidegben megszilárdulhatnak. Legnagyobb mennyiségben az olivaolajban, földimogyoróban, mogyoróban, mandulaolajban, avokádóban, a diófélékben és a magvakban találhatók meg.
A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódást, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi forrásokban általában zsírban oldódó antioxidánsok is találhatók, amelyek beépülnek a sejthártyába, megakadályozva ezzel az öregedéssel és a legtöbb degeneratív betegséggel együtt járó oxidációs folyamatokat.
Jelenleg a táplálkozáskutatók szerint a teljes kalóriabevitel 10%-át javasolt egyszeresen telítetlen zsírsavakból bevinni.
Többszörösen telítetlen zsírsavak
Azok az olajok, amelyek többszörösen telítetlenek, folyékonyak mind szobahőmérsékleten, mind hidegben. Ilyenek a növényi olajok és a tengeri halak (és az olajaik).
Csökkenthetik az LDL-koleszterin szintjét, azonban csökkenthetik a jó HDL-koleszterinét is. Ajánlatos egy kevés egyszeresen telítetlen zsírral pótolni ezeket, ha sokat eszünk belőlük.
A többszörösen telítetlen zsírok közé tartoznak az esszenciális vagy létfontosságú zsírsavak, amelyeket a szervezetben nem tudunk előállítani, viszont a megfelelő működéshez szükség van rá, ezért muszáj azokat a táplálékunkkal együtt bevinni a szervezetbe.
Egy felnőtt napi szükséglete kb. 4 g, mely 1 marék mandulának vagy diónak felel meg. Valamivel nagyobb mennyiségben szintén egészséges fogyasztani, azonban 20 grammnál több napi bevitel már ellentétes hatást vált ki és fokozza a szabad gyökök termelődését.
Esszenciális zsírsavak
Az esszenciális zsírsavak a előbb említett többszörösen telítetlenek közé tartoznak és sokféle fontos szerepet játszanak a szervezet működésében. Testünk önmagában nem képes ezeket előállítani, így elsősorban a táplálékunkon keresztül kell biztosítani a bevitelüket. Az esszenciális zsírsavaknak két fontos alcsoportja van: omega-3 és omega-6 zsírsavak.
Az esszenciális zsírsavak érintettek az energiatermelésben és a vérben történő oxigénszállításban is, a növekedésben, a sejtosztódásban, a sejtek közti kommunikációban és a hormontermelés szabályozásában is.
Az esszenciális zsírsavak a sportolók barátai is, hiszen kimutatták, hogy csökkentik az izmok lebomlását, csillapítják a gyulladást, elősegítik az izomtömeg növekedést, felgyorsítják a regenerálódást, támogatják az optimális hormontermelést. Az omega-3 és omega-6 zsíroknak egyaránt fontos szerepük van a szervezetben lévő gyulladások elleni védelemben. Továbbá, segítenek csökkenteni a rák, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, illetve a meddőség kockázatát. Az utóbbi évtizedben gyorsan népszerűvé vált nem csupán a sportolók, hanem azok körében is, akik életminőségüket szeretnék javítani
Az omega-3 zsírsavak az aerob anyagcsere fokozásával az állóképesség és az erő és az izomzat fejlődéséhez vezetnek. Az omega-3 zsírsavak előnyei a következők:
- általános és ízületi gyulladások, illetve ízületi sérülések megelőzése
- fokozott oxigén- és tápanyagszállítás a sejtekhez,
- fokozott aerob anyagcsere, gyorsabb zsírégetés
- nagyobb energiaszint és jobb állóképesség.
- fokozott edzésidőtartam és -intenzitás
- a növekedési hormon felszabadulásának fokozása a helyreállás fokozásával
- regenerálódás, sérülések gyógyulásának elősegítése
Omega-3 zsírsavakban gazdag tápanyagforrások: lazac, tonhal, szardínia, makréla, hering, pisztráng, kagyló, tőkehal, rák, fűvel táplált állatok húsa, tojás
Az omega-6 zsírsavak (linolénsav, GLA , DPA) fontosak a sejtmembrán egészséges működésében és a bőr egészségének megőrzésében. Azon akiknél a linolénsav-tartalom elégtelen, gyakran nagyon kiszáradnak. Az omega-6 zsírsavak csökkentik a LDL-koleszterin (rossz koleszterin) szintjét, de a nagyon magas felvétel sajnos csökkentheti a HDL (jó koleszterin) szintet is, valamint fokozza a szabad gyökök károsító hatásait, ezért nőhet a rákos megbetegedés kockázata. Az omega-6 zsírsavakból emiatt célszerű törekedni a korlátozott bevitelre, vagy legalábbis tartsuk egyensúlyban azt a máshonnan bevitt omega-3 zsírsavak mennyiségével.
A lényeg: összpontosítsunk a fűvel táplált állatok húsára és a vadvízi halakra (például a lazacra), kerüljük az omega-6 zsírokat (főleg a kukoricából, szójából, napraforgóból és sáfrányból készült olajokat), és a tengeri halak mellett fogyasszunk rendszeresen halolajat kapszula formában.
Transzzsírok
Transzzsírok akkor keletkeznek, amikor a kukoricából, a napraforgóból, a szójababból és más hasonló olajokból származó, többszörösen telített zsírsavak hőnek, vagy valamilyen kémiai eljárásnak teszik ki. Az így keletkező zsírok kinézetben és viselkedésben hasonlóak a telített zsírsavakhoz (nem avasodnak gyorsan, így szobahőmérsékleten szilárd vagy félszilárd halmazállapotúak), de károsítják a májfunkciót, nagy pusztítást végeznek a vérben levő lipidek körében és csökkentik az inzulinérzékenységet, elősegítik a hízékonyságot.
A transzzsírok több oldalról is súlyosan károsítják az egészséget. Sőt, egyes kutatók szerint jelenleg nem létezik más olyan élelmiszer-összetevő, amely egységnyi élelmiszerre vonatkozóan a transz-zsírsavaknál nagyobb mértékű egészségkárosodást okozna, ezért a transzzsírok teljes kizárása az étrendünkből rendkívül fontos.
A transzzsírok csak részben vagy teljesen feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő (hidrogénezett növényi zsiradékok vagy ezekkel előállított termékek), a feldolgozatlan élelmiszerekben (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, olajos magvak) nem találhatók meg. Transzzsírokat jellemzően az alábbi élelmiszertípusokban találunk:
- Kakaós tejmassza, étbevonó massza, nápolyik, cukrászdai és bolti sütemények, édes krémek
- Bizonyos típusú margarinok
- Levesporok, előre gyártott mártások, szószok (pl. majonéz, ketchup,….), vajas pattogatott kukorica.
- Éttermekben,menzákon megvásárolható, zsiradékban sütött ételek (pl. hasábburgonya, rántott hús,…).
Összegezve megállapíthatjuk, hogy az egészséges, fit táplálkozás megköveteli a telített zsírok (vaj, zsíros húsok, pálmazsír) és a transzzsírok (gyorséttermi ételek, olajban sült ételek, bolti édességek, chipsek,..) elhagyását, a telítetlen és többszörösen telítetlen zsírok fogyasztását egy egészséges mértékig (pl. napi 1 marék mandula, vagy dió) és étrendkiegészítő tablettával bevitt Omega-3 zsírsavak rendszeres szedését.
