Sokszor mondtuk már, hogy sütéshez főzéshez minden esetben kókuszzsírt (a kókuszolaj ugyanazt jelenti) használunk. Számos előnyéről már sokat írtunk, arról azonban még nem, hogy ezen túl miért nem javasoljuk az étolaj fogyasztását. Nos, az étolaj egy alaposan feldolgozott termék és hidd el ez a feldolgozás nem éppen a fogyasztók javát szolgálja! Olyannyira, hogy számos betegséget, elhízást, közérzetváltozást köszönhetünk a nemrégen még az egészséges táplálkozás alapjaként belénk erőltetett étolajnak.
Hogyan készül az étolaj?
Az étolaj jellemzően napraforgóból, repcéből, vagy olivából készült. Ezekből a növényekből az olajt sajtolással állítják elő, azonban a sajtolt étolajnak számos hátránya van a gyártók szerint. Az így nyert olaj azonban nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás önagában nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni. Ezért hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínben csillogó olajt kaphassunk egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá.
Az élelmiszeripar kapzsiságát remekül példázza, hogy hatékonyság növelése miatt egy Hexán nevű mérgező anyagot használnak. Ez egy kõolajszármazék – a benzin egyik összetevője is- amit Magyarországon a MOL Zrt. forgalmaz és az étolajgyártásban oldószerként használják, hogy több étolajat lehessen kivonni a préselvénybõl. Ez az anyag az EU osztályozás szerint is egészségre ártalmas, környezetszennyező és robbanásveszélyes. A hexán biztonsági tanusítványán is olvasható miszerint a tünetek között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel. Ezt az anyagot csupán azért használják, hogy segítségével 20%-al több olaj oldódjon ki a növényből….
A hexán használta azonban csak egy a feldolgozási folyamatok között, amit a fönti kép mutat be. A finomítás további fázisaiban az olajt savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik. Olyan anyagokat használva, mint a rozsdaoldásra is alkalmas foszforsav. (Igen, ez a kólában is nagy mértékben megtalálható anyag ami a kalciumot képes kivonni a csontokból). A nem túl megnyerő nevű marónátrón, alumínium-hidroszilikát, és a citromsav. Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat egy hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani. Hogy ez az egészségügyi határérték mennyire megbízható, abba ne menjünk bele…
Az étolaj további káros hatásai
- Extrém módon környezetkárosító. Minden csepp étolaj egymillió csepp tisztavizet képes megszennyezni. Mivel az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba így szennyezve vizeinket.
- Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, transzzsírokká alakul, ami különösen egészségtelen.
- Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak ki, melyek rákkeltő hatásúak. Ráadásul ez a tulajdonság az egészségesnek mondott olivaolaj esetében fokozott.
- Abszolút üres kalória. ‘ deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz, mindenféle hasznos tápanyag nélkül.
Szerencsére nem kell aggódnunk, hiszen kókuszzsírral tökéletesen lehet helyettesíteni az étolajat. Ráadásul ez a zsír kifejezetten egészséges. Ha még nem olvastad tekintsd meg írásunk a kókuszzsírról!
Forrás: Kiss Béla: Olajnövények, növényolajgyártás – Mezőgazda kiadó 2006. – élelmiszeripari egyetemi tankönyv ; Mol Zrt
