Tudástár Tudatos táplálkozás

A Clean Eating veszélyei

Sokat beszéltünk már a Clean Eating előnyeiről: arról, hogyan segíthet a fogyásban, izomnövelésben, az immunrendszer erősítésében – és úgy alapvetően, egy egészséges életmód kialakításában.

De persze – mint mindennek –, a Clean Eatingnek is vannak veszélyei. Akadnak olyanok, amelyek téves prekoncepciókból erednek, és olyanok is, amelyek az emberek viselkedése miatt alakulnak ki.

De először beszéljünk magáról a diétáról – vagyis inkább életmódról.

Mi is az a Clean Eating?

A Clean Eating neve beszédes: a módszer arról szól, hogy táplálkozzunk tisztán.

De mégis, mit jelent a tiszta táplálkozás?

Törekvést arra, hogy az étel, amit a tányérunkra teszünk minél kevesebb mesterséges anyagot tartalmazzon – lehetőség szerint hagyjuk el például a finomított cukrokat, a mesterséges ízfokozókat, tartósítószereket és színezőanyagokat,  valamint a hidrogénezett zsírokat. Ha nem muszáj, ne menjünk gyorséttermekbe, ne együnk a telített zsírokkal és ízfokozókkal módosított chipseket és a szétcukrozott müzliket, és próbáljunk meg nemet mondani a különféle porlevesekre, instant tésztákra is.

Jól hangzik, nem? Akkor milyen veszélyei lehetnek – mire kell odafigyelnünk, ha szeretnénk tisztán étkezni?

A Clean Eating veszélyei – és elkerülésük

A pozitív dolgok után muszáj beszélnünk a Clean Eating azon aspektusairól, amelyek elidegeníthetik az embert – a legtöbbjük valamilyen félreértés következménye, de van olyan, amire tényleg oda kell figyelnünk. A következő veszélyeket kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetjük – ehhez azonban nem árt ismernünk őket.

Hiányos étrend

Gyakori félelem, hogy a Clean Eatingre áttérve kimaradnak bizonyos ételtípusok, és így hiányossá, elégtelenné válik étrendünk, amely egészségügyi problémákat okozhat. Talán olvashattuk már, hogy a tiszta táplálkozás ártalmas, mert kimaradnak például a gabonafélék, amelyek olyan komplex szénhidrátokat biztosítanak, amelyek jó hatással vannak szervezetünkre. Ez nem igaz: a Clean Eating nem követeli meg a gabonafélék elhagyását – csak a különféle cukrozott müzlik és a fehér kenyér hanyagolására ösztönöz, a zabpelyhek és a teljes kiőrlésű kenyerek javára, lehetőleg kisebb, megbízható termelőktől beszerezve.

A megfelelő feldolgozás hiánya

Természetesen a mai világban valamennyire szükség van a feldolgozott ételekre – és most nem azon eljárásokról beszélünk, amelyek az ízfokozást, a mesterséges tartósítást és a színezést szolgálják, hanem azokról, amelyek arról gondoskodnak, hogy az étel megfelelő állapotban kerüljön a tányérra. Ilyen például a tisztítás, fertőtlenítés és az előzetes hőkezelés. Ezekre bizonyos ételeknél szükség van, hogy elkerüljük a különféle betegségeket. Mindig fordítsunk kiemelt figyelmet arra, hogy megbízható forrásból szerezzünk be olyan alapanyagokat az ételkészítéshez, amelyek megfelelnek az egészségügyi követelményeknek. A Clean Eating tehát nem a teljesen feldolgozásmentes élelmiszerek fogyasztásáról szól – inkább az összetevőkre és a forrásra való odafigyelésről.

Csak nyers ételek

Sokan összetévesztik a Clean Eatinget a különféle Raw (például Raw Vegan vagy Raw Paleo), vagyis nyers diétákkal. Erről szó sincs; a tiszta táplálkozásra való átálláskor nem kell eladnunk a sütőnket, tűzhelyünket – sőt, inkább arra buzdít, hogy mi magunk készítsük el a fogásokat. A megfelelő hőkezelés fontosságáról pedig már ejtettünk szót.

Kalciumhiány

Akadnak, akik félnek, hogy ha tisztán táplálkoznak, el kell hagyniuk a tejtermékeket, így nem jut elég kalciumhoz a szervezetük, és ez gyengíti a csontrendszerüket. A félelem azonban megalapozatlan, ugyanis a Clean Eating engedélyezi a tejtermékek fogyasztását – emellett pedig kiegészíthetjük étrendünk kalciumos tablettákkal, kapszulákkal is.

Anorexia vagy túlzott fogyás

Mint minden étrendnél, a Clean Eating esetében is előfordulhat, hogy fogyókúra esetén a diétázó a számára fogyáshoz ideális kalóriabevitelt nem tartja elég alacsonynak, mivel nem az általa (sokszor irracionálisan) elvárt mértékben szabadul meg a zsírfölöslegtől. Ilyenkor jönnek az 1000 vagy annál is kevesebb napi kalóriabevitelű diéták – amelyek valóban elősegíthetik a fogyást, de sokszor zsír helyett pont az izomból adunk le a túlzott deficit esetén. Arról nem beszélve, hogy ezek a megszorítások megnehezítik mindennapi életünket; rosszkedvűek és fáradékonyak leszünk tőlük.

És sajnos néhány fogyókúrázó esetében anorexia is kialakulhat – nem érzik magukat elég vékonynak, és egyre kevesebbet esznek, ami rendkívül rossz hatással van egészségükre. Ilyenkor sokszor pszichológus segítségére van szükség.

Ezek a veszélyek azonban mindenkit érintenek, akik fejükbe vették, hogy megszabadulnak a zsírfeleslegtől. Figyeljünk oda már erre az elején, és elégedjünk meg a heti 0,5-1 kilogrammos fogyással. Ez maraton, nem sprint – egy év alatt éhezés nélkül 20-60 kilót is leadhatunk.

Orthorexia nervosa

Az orthorexia nervosa (vagy egyszerűen orthorexia) a definíció szerint egy betegségként hivatalosan még el nem ismert evészavar-típus. Az ebben szenvedő betegek jellemzője az eltúlzott törekvés az egészséges (vagy egészségesnek hitt) táplálkozásra. A nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal.

Talán tapasztaltuk már, hogy elkezdtünk diétázni, és hirtelen azt vettük észre, hogy az étrendünk mindenek felé került. Megszállottan böngésztük a recepteket és fogyókúrás tippeket; amikor nem ettünk, akkor is a következő étkezésen járt az eszünk. Ha pedig véletlenül megszegtük a diétánkat, és becsúszott valami tiltott étel, akkor magunkat ostoroztuk “falánkságunk” miatt.

Na, ezt nem szabad! Ne törekedjünk tökéletességre; lehet, hogy ideig-óráig sikerül 100%-osan úgy étkeznünk, ahogy elterveztük, de simán előfordulhat, hogy ezt valamilyen külső körülmény nem teszi lehetővé – vagy épp elcsábulunk egy tábla csokoládé láttán. Ezzel nincs semmi probléma, amennyiben tudunk mértéket tartani.

Próbáljunk 80%-ban helyesen étkezni – és ne aggódjunk, ha nem mindig jön össze. A lényeg az, hogy térjünk vissza az útra.