Tudtad, hogy van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy a szervezetedben lévő negatív vagy gyulladásos folyamatokat enyhítsd, csökkentsd vagy éppen visszafordítsd? Általában arról beszélünk, hogy hogyan tudunk jótékonyan hatni a szervezetünkre az étkezéssel és milyen típusú étkezéssel tudjuk ezt megtenni. Ennek van egy egyszerűbb módja, ami nem más, mint az étkezésnek a hiánya, azaz az étkezési szünetek.
Nem csak az ételekkel tudunk segíteni a szervezetünkön, vagy bizonyos ételek bevitelével, hanem az ételek és az étkezés teljes körű elhagyásával vagy időszakos elhagyásával is.
Milyen tévhitek kapcsolódnak ahhoz, ha az étkezésünkben szünetet tartunk, akár napokat is kihagyunk?
A leggyakoribb tévhit azok körében terjedt el leginkább, akik rendszeres izomépítő testedzést végeznek. Ők úgy vélik, hogy folyamatosan tápanyagokat kell bevinnünk annak érdekében, hogy az izomzatunk ne épüljön le, ne sorvadjon el. Ezért minden edzés előtt és után is megfelelő mennyiségű, főleg fehérjét, valamint azokhoz kapcsolódó szénhidrátokat kell fogyasztanunk, hogy az izomépülésünk megfelelő legyen. Ez bizonyos szintig igaz is, de nagymértékben függ attól, hogy mi az elérni kívánt cél.
Ugyanis, ha valaki versenytestépítő, akkor teljesen más testalkata, izomzata van. És teljesen más a célja a testmozgással, mint egy átlagembernek, aki nem élsportolóként éli a mindennapjait. Ő csak szeretne egészséges maradni egy aktív, jó izomzattal. Neki nem kell olyan méretű izommegtartásra koncentrálni, mint egy testépítőnek.
Ügyeljünk rá, hogy ne essünk abba a hibába, hogy úgy kezdünk el étkezni, mint egy versenytestépítő, ha mi nem végzünk olyan típusú, intenzitású és gyakoriságú testedzést. Ez esetben ugyanis nem fenyeget az a veszély, hogy elsorvad az izomzatunk, ettől nem kell tartanunk. Ezen felül tápanyaghiányunk sem lesz, hiszen a szervezetünk 12-16, vagy akár 24, 36, sőt, 72 órás időtartamban is tudja a meglévő tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket biztosítani számukra.
Elő is tud állítani ilyen anyagokat. Amiket pedig nem ー mert kívülről vagyunk kénytelenek bevinni ー, azokat a már bevitt anyagokból addig biztosítja számunkra. Tehát a pár órás étkezési szünet nem fogja az egyensúlyunkat megborítani.
Miért szükségesek a szervezetünknek az étkezési szünetek?
Eleinte persze előfordulhat, hogy lesz esetleg egy furcsa közérzeti hatása, ami szokatlan számunkra. Hiszen nem ehhez az állapothoz vagyunk szokva, így a szervezetünket először váratlanul fogja érni. De nagyon hamar alkalmazkodik az új helyzethez, sőt, örülni fog neki! Hogy miért? Mi a jótékony hatása?
Azt gondoljuk, ha a szervezetünket megfelelő tápanyaghoz juttatjuk egy jófajta étkezéssel, jól beállított diétával, akkor minden rendben van, és akkor működik a legjobban és a legideálisabban a szervezetünk. Ám azok a folyamatok, amelyek az emésztőrendszerünkben zajlanak, egy állandó és gyakori étkezéssel folyamatosan munkát adnak az emésztőrendszerünknek, nem hagyják őt pihenni.
Gondolj csak bele: mi is sokkal nagyobb és jobb teljesítményt tudunk nyújtani, ha megfelelő mennyiségű időt töltünk pihenéssel. Ellenben, ha nagyon keveset alszunk hosszú ideig, vagy nem alszunk jól, esetleg gyakran felébresztenek minket az éjszaka folyamán, sokkal rosszabb lesz a teljesítményünk. Ha egy aktív mozgásos, sportos nap után nem tudunk pihenni ーakár csak azzal, hogy leülünk, ledőlünk egy kicsit ー, nagyon hamar elfáradnak az izmaink. Ilyenkor azt érezzük, hogy a testünk sokkal jobban fárad, illetve az idegrendszerünk is egyre jobban kimerül. Így aztán nem fogunk tudni semmire úgy odakoncentrálni, mint ahogyan kellene.
Ugyanígy működik ez az emésztőrendszerünknél is: ha nem adunk neki is megfelelő mennyiségű időt pihenésre, ott is bizony probléma adódhat. Nemcsak a működése nem lesz megfelelő, de akár gyulladásos folyamatok is kialakulhatnak.
Gondolhatunk itt a gyomorműködésre, vagy arra, hogy a gyomorsav mennyisége nem lesz kielégítő. Esetleg a bélperisztaltika (bélmozgás) túl gyors lesz. Ami azt jelenti, hogy túl gyorsan áthalad rajtunk a bevitt tápanyag. Ilyenkor nem tudja felvenni, megfelelően feldolgozni a szervezetünk, amire szüksége van. Vagy, ha túl lassú lesz a bélmozgás, akkor pangani fognak bizonyos anyagok, tovább maradnak a bélrendszerünkben, ami gyulladásokhoz vezet.
Az étkezési szünetek jótékony hatásai
Ha tehermentesítjük az emésztőrendszerünket nagyobb étkezési szünetekkel, akkor megadjuk neki azt a regenerációhoz szükséges időt, amivel ő fel tud töltődni. Ki tudja üríteni a felesleges anyagokat magából, és sokkal jobban és hatásosabban tudja végezni a feladatát, amire nekünk a legnagyobb szükségünk van. Ezért érdemes nem mindig csak arra koncentrálnunk, hogy mit együnk és hogyan együnk, hanem magára az étkezési szünetre is érdemes odafigyelnünk.
A másik nagyon nagy előnye annak, ha étkezési szünettel próbáljuk a szervezetünket regenerálni az az, hogy nem kell azon gondolkodnunk, hogy mit kell ennünk.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra vagy egyik óráról a másikra hirtelen bele lehet vágni egy nagyobb étkezési szünetbe. Hiszen ez egy óriási stresszt is tud róni a szervezetre. Főleg annak, aki ilyet sose gyakorolt. Ilyen esetben rosszabbul járunk, hiszen mentálisan ez egy akkora stresszhelyzet a szervezetünkre, amivel nem vagy csak nehezen tud megbirkózni. Ezáltal sokkal negatívabb hatást tudunk kiváltani vele, mint amekkora jótékony hatást jelent. Tehát érdemes megfontolni, hogy milyen módon fogunk hozzá.
A Clean Eating nehézségei – és néhány tipp, hogy legyőzd őket!
Hogyan érdemes az étkezési szüneteket gyakorolni? Hogyan kell erre felkészülni, mi ennek a módja? Hogyan tudjuk a legjobban regenerálni a szervezetünket? Mely(ek) a leghatékonyabb módszer(ek) az étkezési szünetek a gyakorlására, legyen az akár egy időszakos ー 12-16 vagy 18 órás ー nem evés, vagy legyen egy nagyobb, akár már böjtnek mondható étkezési szünet?
A későbbiekben ezekről is szó lesz… 🙂