Ne féljünk a zsírtól!

Ha meglátjuk, vagy meghalljuk ezt a szót, hogy zsír, akkor általában az ellenkező irányba kezdünk el futni. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben azt hitették el velünk, hogy a zsírok bevitele az ami az elhízást, a magas koleszterinszintet, és a szív-és érrendszeri problémákat okozza. Pedig ez ennél sokkal összetettebb.

A zsírok az elmúlt 50 évben közellenségnek lettek kikiáltva, mondván fogyasztásuk elhízáshoz vezet, és szív-és érrendszeri problémákat okoz. Ez finoman szólva is erős ferdítés, sőt megfelelő zsírok hiányában inkább alakulhatnak ki akár súlyos betegségek is.

Először is nézzük mit tudunk a zsírokról. A zsírsavakat többféleképpen is csoportosíthatjuk.

STABILITÁS ALAPJÁN

  • Telített zsírok: állati zsiradékok, vaj, kókuszolaj, pálmaolaj (palmitinsav, sztearinsav)
  • Telítetlen zsírok:
    • Egyszeresen telítetlen: avokádó szezám, repce, földimogyoró
    • Többszörösen telítetlen: halolaj, napraforgó, kukorica, lenmag, dió olaj

HOSSZÚSÁG ALAPJÁN

  • Rövid szénláncú: ide tartozik a hangyasav, ecetsav, propionsav,vajsav, valeriánsav
  • Közepes szénláncú: kókuszolaj (MCT)
  • Hosszú szénláncú: palmitinsav, sztearinsav (telített) olajsav, linolsav, linolénsav (telítetlen)

ELŐÁLLÍTÁS ALAPJÁN

  • Esszenciális: linolénsav, linolsav
  • Nem esszenciális

SZÁRMAZÁS ALAPJÁN

  • Állati eredetű
  • Növényi eredetű

HATÁSUK A SZERVEZETRE

A cukor és a zsír hatásairól már korábbi cikkünkben is írtunk, de most kicsit jobban megmártózunk a témában. Nézzük a zsírok milyen hatást fejtenek ki a mitokondrium energiatermelésében.
Ahhoz, hogy energia szabaduljon fel a szervezetünkben, amit sejtjeink fel tudnak venni ATP-ből ADP kell, hogy keletkezzen. Az adenozin-trifoszfát (ATP) egy adenozin-molekulából és a hozzá kapcsolódó három foszfátcsoportból épül fel. A legutolsó foszfátcsoport leválasztása során két foszfátcsoportot tartalmazó vegyület keletkezik, az adenozin-difoszfát (ADP). A foszfátcsoport lehasításakor igen nagy energia szabadul fel, amelyet a sejt képes felhasználni. Ehhez a folyamathoz először az ATP jelenléte szükséges. Ezt a szervezetünk vagy glükózból, vagy zsírsavakból nyeri.
Mindkét molekula felhasználásával képződik ATP, DE (!) a glükóz molekula nem jut be azonnal a mitokondriumba, előbb át kell alakulnia piruváttá, majd bejutva a mitokondriumba alakul át acetil-CoA-vá (acetil-koenzim A). Ez az anyag szükséges ahhoz, hogy elinduljon az ATP termelés. Ezzel szemben a zsírmolekula közvetlenül bejut a mitokondriumba, és ott átalakul acetil-CoA-vá. Vagyis a glükóz égetés eggyel több lépésben történik, mint a zsírégetés, ezáltal több szabadgyök is keletkezik szervezetünkben, melyek gyulladáshoz vezetnek a mitokondriumokban. 
Ezek a gyulladások a legtöbb esetben észrevétlenek maradnak szervezetünkben, és később olyan betegségek formájában jelentkezhetnek, mint az ételintoleranciák, allergiák, bélgyulladás stb.
 
A zsírokkal szemben a glükóz a gyorsabb energiát biztosítja. Miért? Mert a glükóz a bélrendszerből azonnal a véráramba kerülve bejut a sejtekbe, míg a zsírok többsége (nem mindegyik, erről majd lejjebb!) nem. A zsírokat a bélben az epe és hasnyálmirigy segítségével a lipáz glicerinné és más zsírsavakká alakítja, melyekből újabb zsírmolekulák képződnek. Ezeket a nyirokrendszer már tovább tudja szállítani.
Ez nyilván egy sokkal időigényesebb folyamat. Viszont a sejtekbe jutva a zsírok sokkal több, legalább kétszer annyi energiát biztosítanak, mint a glükóz!

EGÉSZSÉGES, EGÉSZSÉGTELEN?

Ami a köztudatban elterjedt, hogy a telített zsírsavak károsak, és a telítetlenek pedig az egészséges zsírok. Ez ebben a formában abszolút téves felfogás. Nem pusztán a stabilitás a szempont ugyanis a fogyasztásnál, hanem a zsírok szénlánchosszúsága is.
De előbb nézzük a stabilitást. A telített zsírok szerkezetüknek köszönhetően sokkal stabilabbak, így hő hatására nem úgy bomlanak, mint a telítetlenek. Sütéshez ezért mindenképp telített zsírok használata ajánlott. A telítetlen zsírok hevítés nélküli használata javasolt, mert szerkezetük, így nem változik. A rövid és közepes szénláncú zsírok fogyasztása nem veszi igénybe a máj, az epe, és a hasnyálmirigy enzimeit, nem növelik a koleszterint és nem halmozódnak fel szerveztünkben zsírként. Ennek oka, hogy ezeket a zsírokat a bélrendszerből a vér közvetlenül felveszi, és a májba kerülve ketonná alakulva energiahordozóvá válnak, melyeket a mitokundriumok kiválóan tudnak hasznosítani.
Emellett ezeket a zsírsavakat a szerveztünk is elő tudja állítani! Hogyan? A bélrendszerünk baktériumflórája a bevitt rostok fermentálásával (erjesztés) teszi mindezt. Ennek a folyamatnak a során acetát és butirát keletkezik. Az acetát egyik tulajdonsága, hogy javítja a bélnyálkahártya állapotát egyfajta gyulladáscsökkentőként viselkedik, csakúgy, mint a butirát. Tehát a rövid és közepes szénláncú zsírok, mint például a kókuszolaj vagy a jó minőségű tiszta vaj, kevésbé terhelik az emésztő és méregtelenítő rendszert, jó hatással vannak a bélflórára, és kiváló energiaforrások.

AMI MÉG FONTOS

Sokan esnek abba a hibába, hogy fogyókúrás célzattal szinte minden zsírt kizárnak étrendjükből. Ez azért is káros, mert szervezetünk számára elengedhetetlen vitaminok, mint az A-D-E-K- vitamin nem tud felszívódni. Ezek ugyanis úgynevezett zsírban oldódó vitaminok, tehát zsírsavak jelenléte nélkül nem tudnak hasznosulni. Hiányukban szív-és érrendszeri problémák, csontritkulás, gyulladásos betegségek, gyomorvérzés, hajhullás, bőrbetegségek alakulhatnak ki.
 
A zsírok tehát egyáltalán nem kártékonyak szervezetünk számára, csak megfelelő arányba, és formában szükséges fogyasztanunk őket. Kiváló energiaforrások, segítenek betegségek megelőzésében, a bélrendszer épségének megőrzésében.

Nature

Tartalmainkat először hírlevél-olvasóinknak küldjük el. Iratkozz fel, hogy elsőként kapd meg leveleinket!

Tartalmainkat először hírlevél-olvasóinknak küldjük el. Iratkozz fel, hogy elsőként kapd meg leveleinket!

Olvass további hasznos tartalmakat:

A nagy rostmustra

Mik is azok a rostok? Minden rosttípusnak megvan a maga egyedi szerkezete és hatása az emésztőrendszerre és az egészségre. Pontosan milyen szerepük van? Lássuk!

Elolvasom