Hazánk bővelkedik egészséges gyümölcsökben, zöldségekben és gyógynövényekben, azonban a legjobb superfoodokat ma már teljesen mellőzi táplálkozásunk. Pedig ezt a sok finomságot még ma is könnyedén beszerezhetjük, ha szezonjukban kimozdulunk a természetbe Mai írásunkban bemutatunk 11 méltatlanul elfelejtett superfoodunkat. Ha érdekesnek találod a témát olvasd el elfeledett gabonákról szóló írásunkat is..
Fehér eper
Ázsiából származik, de a XX. századig nagy népszerűségnek örvendett hazánkban is az eperfa, melynek termése a fehér eper. Igénytelen növény lévén bárhol megterem és gyorsan növekszik, termése kifejezetten finom, édeskés. Kiváló ásványi anyag (K, Ca, Na, Mg, Fe, Zn), vitamin (B2, B3, C-vitamin), és antioxidáns forrás. Kvercetin, rutin, kempferol, apigenin, luteolin és izokvercetin is található bennük, melyek mind kiváló antioxidánsok. Igen magas fenol tartalma, ezért az egyik legmagasabb szabadgyök-fogó aktivitással rendelkező gyümölcsünk. A fenol egyébként jótékonyan hat a szívre, mely hatást a gyümölcs magas pektintartalma tovább erősít. A gyümölcs június-július környékén érik, ami azért is fontos, mert a fehér eper éretlenül hallucinogén hatású, ezért csak éretten szabad fogyasztani. Éretten egyébként mézédes, aszalvány formában pedig egyenesen királyi csemege.
Kökény
A kökény egész Magyarország területén terem. Jellegzetes hamvas kék termését és fehér tavaszi virágait szinte mindenki ismeri, aki szokott a természetben járni. A növény termése ősszel fogyasztható, de virágja már tavasztól hasznosítható. Például remek vízhajtó és méregtelenítő hatású tea készíthető belőle. A kökény gyümölcse erős immunerősítő, valamint vértisztító hatással bír. Enyhe hatással van a zsír-anyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban. Szintén gazdag C-vitaminban, ez mellett értékes flavonoidokat tartalmaz, legnagyobb arányban polifenot. Ez az az anyag amitől színét kapja és nem mellesleg nagy szerepet játszik a vas hasznosulásában. A magyar népgyógyászatban a kökényt egyébként rengeteg dologra használták. Például reumás betegségeknél, sárgaságnál, kenőcs formában pedig bőrkiütésekre, aranyérre is jó szolgálatot tett.
Büszke
Az emberi szervezet számára az egyik legértékesebb gyümölcsként tartják számon a büszkét, vagy más nevén a köszmétét, vagy egrest. A méltatlanul elfeledett gyümölcs 100grammja csupán 44 kalóriát tartalmaz, ezért a diétázók barátja is lehetne. Magas A-, B1-, C- D- és E-vitamin tartalma van. Ezen kívül citromsav, szőlő- és gyümölcscukor, pektin, niaci, kálium, foszfor, kalcium található benne, melyekből adódóan rendkívüli védelmet biztosít a szervezet számára. Segíti az emésztést, régen ezért is volt a vadhúsok kedvelt körete. Fogyasztása ez mellett jó hatással van a belső mirigyekre, a szívre, májra és a vesére is, de általános gyulladáscsökkentésre is jó. A büszke termése alapesetben savanykás, de minél tovább hagyjuk érett állapotban a bokron annál édesebbé válik. Fogyasztható nyersen, vagy főzelékként is. Remekül fagyasztható, így a téli hónapokra a vitaminokat megtartva is eltehető.
Som
A som Magyarországon őshonos növény, a régi idők kedvelt vadontermű gyümölcse. Őseink készítettek belőle lekvárt, szörpöt, kompótot, de aszalt változatban is előszeretettel használták. A fanyar ízű gyümölcs ma már szinte teljesen kikopott táplálkozásunkból, pedig remek C-vitamin, karotin és pektin forrás. A Som hazánkban a Nyírségben és Szatmárban honos, szezonja augusztus-szeptember környékén van.
Csipkebogyó
Ha valamit, akkor a csipkebogyót joggal nevezhetjük szuperételnek. A legtöbben kimagasló C-vitamin tartalmáról ismerik ezt a növényt, ami természetesen igaz, hiszen belőle csupán egy evőkanálnyi képes fedezni a napi szükségletet, de gazdag még B2-vitaminban, fenolvegyületekben, valamint A-, K- és P-vitamint is tartalmaz. Már önmagában ezért is érdemes lenne minden nap eszegetni, de ennél sokkal több hasznos tulajdonsága van. A vadrózsa áltermése például erős gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatással is bír. A csipkebogyó zsírégető hatással is rendelkezik, a benne található pektin megakadályozza a koleszterin és a zsírok egy részének felszívódását. Ez mellett segít a székrekedésben, de veseproblémákra és felfázásra is ajánlott. A növény egyébként szerte Magyarországon megtalálható. Leginkább a Pilisben, vagy a Mátra és a Bükkaljai teleülések határaiban szedhetünk magunknak egy kosárkával ősz végén. Egyedi édeskés ízét az első fagyoktól nyeri, ezért érdemes novemberben keresni és akár eltenni befőttként, vagy lekvárként egész évre.
Csicsóka
A csicsóka sokáig „a szegények krumplija” volt. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos. Hazánkba az 1600-as években, jóval a burgonya előtt hozták be. az igénytelen, bármilyen talajban megtermő növény évszázadokon keresztül volt a szegények eledele. Göröngyös formája miatt feldolgozása nehézkes, valószínűleg ennek köszönheti, hogy napjaink táplálkozásából szinte teljesen eltűnt.
A csicsókában lévő szénhidrát inulin formájú, ami gyakorlatilag emésztetlenül halad át a szervezeten. Az inulin egy növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el, tehát immunerősítő hatású. Még kiemelkedőbb hatása, hogy támogatja a lép, a máj és a hasnyálmirigy munkáját oly módon, hogy megfelelően dolgozza fel a keményítőt és optimális szintre tudja hozni a vérben a cukrot. Ezáltal a növény első osztályú diétás alapanyag, nem mellesleg cukorbetegek számára is fogyasztható. Kedvező biológiai adottságait fokozza ásványi anyag tartalma ( kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink), valamint a béta-karotin-, B1;B2-vitamin, niacin- és C-vitamin-tartalma.
A csicsóka változatosan elkészíthető, gyakorlatilag a burgonyát teljes mértékben helyettesíthetjük vele.
Az írás a következő oldalon folytatódik. LAPOZZ! >>
